Az első 2020-as nyelvvizsga-amnesztia óta folyamatosan zuhan a nyelvvizsgázók száma. Vannak idegen nyelvek, amikből már tíznél is kevesebben próbáltak meg bizonyítványt szerezni 2024-ben.
Azok, akik a középiskolás éveik alatt nem szereznek nyelvvizsgát, valószínűleg már nem is fognak. Erre mutatnak rá legalábbis az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adatai, amelyek szerint nem csak a ritkább nyelvekből vizsgázók vannak eltűnőben, hanem huszonéves egyetemisták és a 30 éven felüliek is.
2024-ben már a 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók száma, holott tíz évvel ezelőtt akár évi 130 ezren is megpróbálkoztak a bizonyítványszerzéssel. Bár angolból is drasztikus a visszaesés, igazán nagy baj a ritkább idegen nyelvek esetében van.
Érdekes adatokat találtunk az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-statisztikái között.
A tél folyamán, de legkésőbb január elsejével ismét árat emelt több nyelvvizsgaközpont, miközben a jelenleg elérhető adatok szerint 2023-ban jóval kevesebben vizsgáztak, mint az elmúlt közel 10 évben.
2023-ban mindössze 66 ezren jelentkeztek valamilyen nyelvvizsgára, és még kevesebben teljesítették sikeresen.
Kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak tavaly, közülük ráadásul csak 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt - derül ki a friss adatokból. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren próbálkoztak meg az írásbelivel és a szóbelivel.
Egy átlagos év nyelvvizsgaszerzési számaihoz képest - amikor 115-120 ezren vizsgáznak -, tavaly csak 86 ezren próbáltak levizsgázni - nyilvánosságra hozta a tavalyi számokat az Oktatási Hivatal.
Kíváncsiak voltunk, vajon mennyien próbálkoznak csalással a vizsgákon.
Majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma az elmúlt egy évben. Ha a 2021-es adatok sem javulnak, annak katasztrofális következményei lehetnek a nyelvvizsgaközpontokra.
Egyre kevesebb tanár van, így akár iskolabezárásokra is fel kell készülni a jövőben, lejárt az iskolaérettségi kérelmeinek leadási határideje és törölték a 2021-es érettségi elhalasztását szorgalmazó petíciót. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak, ami több tízezerrel volt kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest, és a tavalyi év második felében sem sikerült javítani a statisztikákon. Sőt, 2019-hez képest közel 16 ezerrel esett vissza a vizsgázók száma. Mutatjuk a friss adatokat.
A koronavírus és a nyelvvizsgamentes diploma is betett a vizsgáknak. Míg tavaly összesen 124 ezren mentek el nyelvvizsgázni, idén csupán 56 ezren.
Tavaly háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, mint egy évvel korábban - írja a szerdai Világgazdaság az Oktatási Hivatal adatai alapján.
Úgy tűnik, hogy tavaly csökkent a nyelvvizsgázók száma: novemberig összesen 111 ezer jelentkező volt, miközben egy évvel korábban a teljes évben még 120 ezer - írja a hétfői Világgazdaság, az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva.
Továbbra sem lehet azt mondani, hogy többen jelentkeznének nyelvvizsgára vagy nyelvtanfolyamra a közelgő 2020-as felvételi szigorítások hatására. Friss adatokat tett közzé az Oktatási Hivatal.
Négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, továbbra is 14-19 éves korosztály a legaktívabb a bizonyítványszerzésben. Itt vannak az elmúlt évek statisztikái.
Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban – derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felvételi szigorra készülnek, sokan pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal: megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját. Az adatokból az is látszik, hogy még mindig sokan próbálnak papírt szerezni eszperantó- és lováritudásukról, de inkább kevesebb, mint több sikerrel: a nyelvtanulók több mint fele elhasal a vizsgán.
46 410 - ennyien tettek nyelvvizsgát 2017-ben a 14-19 évesek közül, vagyis több mint ötezerrel kevesebben szereztek bizonyítványt, mint egy évvel korábban.
